Menni vagy maradni? És a gyerekkel mindeközben mi legyen?

Közhelyesnek hangzik, viszont Romániában különösen igaz: egy jó szülő gyermekei érdekeit szem előtt tartva hatalmas áldozatokra képes. Épp ennek jegyében döntenek sokan úgy, hogy nyugaton keresik meg a biztos alapokra épített jövő kulcsát.

A döntés meghozása senkinek sem könnyű, főleg abban az esetben, ha nem csak egyik, hanem mindkét szülőnek mennie kell a boldogulás érdekében. Csemetéiket itthon hagyják, kire nagyobb testvérek, kire nagyszülők, nagynénik vigyáznak. Az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA) kimutatása szerint június végén 18 012 olyan gyermek volt Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozik, ez 496-tal több, mint ahányat az első negyedév végén regisztráltak.  Ezek közül 16 797 gyerekről, a negyedfokú oldalági rokonsággal (unokatestvérekkel) bezáróan, a hozzátartozók gondoskodnak, a többiek állami gondozásban vannak. Ugyanakkor 94 991-re nőtt azon gyerekek száma, akiknek legalább egyik szülője külföldön vállalt munkát. A közel 100 ezer gyerek között 63 891 olyan van, akinek csak egyik szülője dolgozik, viszont 13 088 esetben olyan gyerekről van szó, aki egyszülős családban él, és épp a vele élő szülő keres külföldön állást -közölte nemrégiben az Agerpres hírügynökség.
 

Szatmár megyében sem ismeretlen ez a jelenség.  A Szatmár Megyei Tanfelügyelőség a 2017-2018-as tanévben 458 olyan gyereket jegyzett, akinek egyik szülője külföldön dolgozik, de 54 olyan gyerekről is tudtak, akinek édesanyja és édesapja is nyugaton keresi meg a kenyérrevalót. Emellett 61 olyan esetet is regisztráltak, melyben a gyermekét egyedül nevelő szülő vállalt a jobb megélhetés reményében külföldi munkát.

Ezzel kapcsolatban tudni érdemes, hogy abban az esetben, ha mindkét szülő (vagy a gyerekét egyedül nevelő szülő) külföldön vállal állást, a kiutazás előtt legalább 40 nappal tájékoztatniuk kell erről a lakóhelyük polgármesteri hivatalának szociális osztályát. Ezzel párhuzamosan egy hivatalos gyámot is meg kell nevezniük, aki a távollétükben gondoskodik a gyermekről. A szociális osztály ezt követően ellenőrzi a kijelölt személyt (akinek 18 éven felülinek kell lennie) és azokat a körülményeket, melyeket a hátrahagyott gyermeknek biztosítani tud, a tapasztalatokat pedig egy szakjelentésben összegzik. A jelentés nyomán aztán eldöntik, alkalmas-e az illető a gyámság vállalására vagy sem. Ha viszont a a családban nincs olyan személy, aki vállalni tudja ezt az ideiglenes tisztséget, akkor a gyerek saját biztonsága érdekében hivatásos nevelőszülőkhöz kerül.

Hogy milyen hatással van mindez a gyermekekre? Gelu Duminica szociológus korábban a DIGI24-nek adott interjújában idő előtti felnőtté válásról, illetve szocializációs és beilleszkedési problémákról beszélt, viszont nem kell ahhoz szakembernek lennünk, hogy feltegyük a kérdést: kompenzálhatja-e a külföldön megkeresett pénz a külön töltött éveket?